Ravenna (Provincia di Ravenna)
Ravenna Itália egyik legrégebbi városa, eredetét valószínűleg az etruszkoknak köszönheti. Későbben gallok és azután rómaiak birtokába került. I. e. 88-ban a város lakói római polgárjogot nyertek.
Augustus császár a város közelében fekvő Classis kikötőjét a birodalom második legfontosabb hadikikötőjévé, az adriai hajóraj állomásává tette. Később azonban a kikötő elhomokosodott és a flotta állomását áthelyezték.
A kikötőváros temetőjében i. sz. 2. századra datálható keresztény feliratok tanúskodnak az új vallás megjelenéséről. A város mártírja és védőszentje Szent Apollináriusz, akinek idejét a 2. századra becsülik, de valójában csak legendákban bukkan fel. A város első történelmileg hiteles püspöke Severus, aki részt vett a sardicai (Szófia) zsinaton 343-ban.
A város virágkorát akkor élte, mikor Flavius Honorius császár 402-ben/404-ben a Nyugatrómai Birodalom székhelyét Milánóból ide tette át. Ekkor pompás épületekkel díszítették és a tengerig csatornát építettek.
A folyamatosság jegyében a nyugat-római birodalom fővárosa a kelet-római császár felsőbbségét többé-kevésbé elismerő germán államok székhelye maradt (a királyok a kelet-római császár megbízásból a trónt elfoglaló szkír/rúgi Odoaker, majd az azonos megbízásból érkező, a keleti gót királyságot létrehozó Nagy Theodorik és utóda voltak). I. Justinianus hadjáratában újraegyesítette keleti birodalmát az itáliai területekkel, így Ravenna 540-től a longobárd hódításig, 751-ig a bizánci exarchátus központja lett. Aistulf longobárd király uralmának Kis Pipin frank király vetett véget 756-ban, amikor az exarchátus területét Rómának, a pápai államnak engedte át. A pápai uralomtól való elszakadás érdekében a város a német császárok pártjára állt. A pápai és császári fennhatóság között őrlődő város élére 1218-tól kezdve a pápai érzelmű Traversarik, 1275-től a 15. század elejéig pedig a Polenta család küzdötte fel magát.
1441-1509 között a velenceiek birtokolták, majd 1509-ben II. Gyula pápa és a Cambrai-i Liga szerezte meg. 1797-1815 között Napóleon parancsolt, majd az olasz állam egyesítéséig, 1860-ig ismét pápai birtok volt.
1512. április 11-én itt vívta ki győzelmét a spanyol csapatok felett Gaston de Foix francia hadvezér, Nemours hercege, XII. Lajos francia király unokaöccse, aki ebben a csatában el is esett.
Térkép - Ravenna (Provincia di Ravenna)
Térkép
Ország - Olaszország
Olaszország zászlaja |
Az olaszok saját országukat e neveken említik: lo Stivale (a Csizma), il Belpaese (a Szépország) vagy la Penisola (a Félsziget).
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
FR | Francia nyelv (French language) |
CA | Katalán nyelv (Catalan language) |
CO | Korzikai nyelv (Corsican language) |
DE | Német nyelv (German language) |
IT | Olasz nyelv (Italian language) |
SL | Szlovén nyelv (Slovene language) |
SC | Szárd nyelv (Sardinian language) |